A siker

Textus: Mt 4, 1- 4 „Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: „Ha Isten fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré:” Ő így válaszolt: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”

 

Kedves Gyülekezet! Keresztény Testvéreim!

 

Nemrég megkérdezték tőlem, hogy nekünk, unitáriusoknak mit is jelent a böjt? Akkor két- három mondatban válaszoltam rá, az idő rövidsége miatt is. De utána azon gondolkoztam, hogy tekintettel a húshagyó keddre, a böjt időszakára, megosztom gondolataimat, tudásomat és meglátásomat ezzel kapcsolatban. Ugyanis, a farsangi időszak után olyan hetek következnek, amelyek a felkészülésről, a húsvétra összpontosításról szólnak. Ez a farsang az előző évektől eltérően sokkal szegényebb, sivárabb volt mindannyiunk számára. Csak egy néhány közösségben láttam megszervezve a farsangtemetést is. A betegségtől való félelem nem tette lehetővé a sok tréfálkozást, viccelődést. Nemcsak a közösségek, de még a családok sem élik úgy meg a farsangot, mint egykor tettük. Csak a mi közösségünkben is elmaradtak az előadások, a farsangi kosaras bál, a boldog együttlétek. Így hát lehet ebben az évben nem sokat fog változni az életünk a farsangi és a böjti időszakban.

A böjtnek nagyon mély teológiai értelme van a keresztény ember életében. Ugyanis az előttünk álló hetekben készülünk a húsvéti ünnepre. A böjti időszak arra emlékeztet, hogy nemcsak vidám, örömmel telített hetek vannak jelen az életünkben, hanem megpróbáltatások, kihívások és az élet egyensúlyának, mély értelmének a megtalálása is.

A keresztény egyház szigorú étkezési szabályokat alkotott meg, melyek betartását megkövetelte a hívektől is. A reformáció és köztük mi unitáriusok nem helyeztünk nagy hangsúlyt az étkezési előírásokra. Ugyanis a bűn eredetének, nem az ételt tartottuk, vagy tartjuk a mai napig. A böjt időszaka az önmegtartoztatás, az önfegyelmezettség, és a belső lelki utak bejárásának a lehetősége. Ezáltal az ember felméri saját erejét, kitartását, akaratát és nem utolsó sorban erényeit, vagy éppen hiányosságait.

Kerestem a szentírásban azokat a bibliai verseket, amelyek a böjttel kapcsolatosak, és mi sem természetesebb, hogy e mai alkalommal Jézus megkísértéséről beszéljek e téma kapcsán. Jézus a megkeresztelése után van. Bizonyára rengeteg kérdés, kétkedés, akár kétségbeesés van az ő szívében is. Készen áll- e Isten ügyének felvállalására? Lesz- e ereje az elkezdéshez, a holtig való kitartáshoz? Miként fog válaszolni, hogy reagálja le a csábításokat? Hiszen csak ebben a 4 szentírási versben az élelem hiánya, és az ennek kapcsán felmerülő kívánság teljesítése fogalmazódik meg.

De hadd értelmezzem a szentírási verseket a magam tudása és tehetsége szerint:

I.Jézus a pusztában van és megkísérti őt az ördög. Máté evangélista nagyon színesen írja le Jézus megkísértését. Az emberi kívánságot, az igényt megszemélyesíti. Úgy mutatja be ebben a négy versben az evangélista a történetet, mintha Jézus és az ördög beszélgetne. Az én hitem szerint azonban ez a cselekmény, Jézus lelki világában játszódik le. A jó és a gonosz mindig is harcban állnak. És nemcsak Jézus, hanem a saját életünkben is örökös versengés, verseny van a kettő között. A megkísértés kérdésköre sem zárult le, hiszen azóta is jelen van.

Jézust a kísértő, az éhség, a fizikai törvények és a gazdagság kérdéskörében teszi próbára. És mindhármat visszautasítja Jézus, abban a hitben, hogy az ember élete ennél több. És minden alkalommal nemcsak elutasítja, hanem meg is adja a választ arra a többletre.

A böjti időszakban önmagunkba kell, forduljunk és keresnünk kell személyesen a válaszokat arra, hogy melyek a kísértéseink. Meg vagyok győződve, ez minden embernek más. Gyermekként kísértés lehet, ha az iskolai felmérők alkalmával segédeszközökhöz folyamodunk. És ezzel is leplezni akarjuk tudásunk, ismeretünk szegénységét. De kísértés lehet az is, szeretnénk olyan dolgokat, melyeket szüleink, vagy mi magunk nem engedhetünk meg magunknak. Kísértés lehet a párválasztás folyamatában, vagy akár a munkakör, munkahely választásában, ha sosem tudunk megelégedni, és mindig a másiké kellene. Kísértés lehet a pénz, a vagyon, szépség, a karrier, az alkohol, cigaretta, kábítószer, különböző szenvedélyek és lehetne még sorolni. És ezek a kísértések sosem zárulnak le. De ami ennél fontosabb, mi, hívő, keresztény emberek miként, hogyan válaszolunk ezekre a kísértésekre. Mert valahol, belül, mélyen mindig is élhet bennünk a kívánság, mely szembe állít, állíthat Isten törvényével. A megkísértést nem személynek fogjuk fel, de emberi érzésként jelen lehet, mint: irigység, rosszindulat, kívánság, vágy az elérhetetlen irányába.

II. Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtölt és végül megéhezett. A 40- es szám a zsidók életében nagyon fontos. 40 nap a vízözön idején, 40 éves pusztai vándorlás, 40 napig van Mózes a Sínai helyen, Illyés próféta 40 napig vándorol és itt Jézus 40 napig böjtöl. Itt Jézus cselekedetén van a hangsúly. Ebben az időszakban nem a testével, hanem a lelkével foglalkozik. Azt táplálja, arra kíváncsi, annak erőforrásait térképezi fel. Önmagával és Istennel van elfoglalva. Isten ügyeire figyel és önmagát próbálja, készíti e nemes feladatra. Sokat gondolkoztam azon, hogy mire van éhsége a mai embernek? Hogyan elégíti ki az igényeit? Mert az utolsó évtől eltekintve, ez a város sok mindenben az igényekre kereste a válaszokat, a színházzal, a klasszikus zenével, a könyvtár szolgáltatásaival, az iskolák rendezvényeivel. És a mai járványhelyzetben, valóban böjt van. De ez nem belülről fakad. Hanem külső nyomás és törvény következménye. Én abban a böjtben hiszek, ami belülről fakad. Amikor a személy ismeri fel, hogy ő szeretne valamiben megerősödni. Ez lehet akár a táplálkozás megvonása, szenvedélyek legyőzése, a fizikaiakért való elvégzett munka átütemezése és szellemiekkel, lelkiekkel való megtöltése. A böjt jelenti az imádkozásban való elmélyülést is. Amikor többet imádkozom magamért, családomért, akár ismerősök gyógyulásáért. A túlsúly, és a mozgásszegény életmód már nemcsak a nálunknál fejlettebb társadalmat érinti, hanem itt van, jelen van a mi családjainkban, közösségünkben is. Ha csak a fogyás kérdését teszem az érdeklődés középpontjába, akkor magam is rájövők arra, milyen nehéz lemondani akár egy- egy finom falatról. És a böjt pont ezt jelenti, megvonok valamit magamtól, miközben másra fordítom a figyelmemet. És annak nagyobb hangsúlyt adok az életemben. Arra összpontosítok. Abban szeretnék megerősödni. Azt, ma fontosabbnak tartom az evésénél, ivásnál, vásárlásnál. És az élet legtöbb kérdéseinél mindig így vagyunk. Döntést hozunk, melyik utat választjuk. A könnyebbet, vagy éppen a nehezebbet. Életünk legnagyobb, legnemesebb küzdelmeit önmagunkkal folytatjuk. Amikor a test és a lélek, az értelem és az érzelem vívják meg ádáz küzdelmüket. Almási Kitti: Ki vagy te? Könyvében olvastam, azt a rengeteg problémát, mellyel megküzdenek a mai házaspárok. És szinte mindig erre a kérdésre keressük a választ: Ki vagyok én? A sajátos élethelyzetemben, körülményeimmel és lehetőségeimmel. Az ember nemcsak ezen a világon, hanem önmagán is tud, kell, tudjon uralkodni. Amikor parancsolni tudok magamnak, meg tudom tervezni az életemet, ismerem, tudom hogyan és miként akarok élni. Mit kezdek a vallásosságommal, istenhitemmel.

III. „Ha Isten fia vagy, mondd, hogy ezek as kövek változzanak kenyérré:” A kísértő először kedveskedik Jézusnak, ha Isten fia vagy. Vagyis feltételhez köti az ő képességét. Ez a változtatás semmi egyébről nem szól, mint a test elsőbbségéről a lélek fölött. Jézus éppen ennek mond ellene, amikor elutasítja a kísértő ajánlatát. De ez által Jézusnak egy olyan tehetségére is rámutat a kísértő, amely aztán a későbbiekben sok alkalommal bebizonyosodik. Másrészben pedig a kísértő kétségbe vonja azt, hogy Jézus Isten fia lenne. Mert ha Isten fia, akkor ez ő meg tudja tenni.

IV. „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”

Jézus válasza világos és egyértelmű. Az embernek nemcsak kenyérre, fizikai táplálékra van szüksége, hanem egyébre is. És ő meg is nevezi, az igére, mely Isten szájából származik.

Ha a történelmet nézzük, rengeteg munka, önfeláldozás, néha harc és háború volt a fizikaiakért. Országok alakultak, társadalmak szerveződtek, az emberek közösségekbe tömörültek azért, hogy több legyen a betevő falat és könnyebb, elviselhetőbb fizikai, emberi élet.

De mindig is vágyott a személy Istenhez, a lelki dolgokhoz, a békére, az élet egyensúlyának megtalálására. És ezt a vallásban, az egyházban, a kultúrában, a hagyományokban és szokásokban találta meg.

Kedves Gyülekezet! Keresztény Testvéreim! Mi az, amit a mai ember Istennél talál meg? Mit keres az ember a vallásban?

Megtaláljuk a csendet és a békét, amelyre szükségünk van. Rálelünk belső biztonságunkra. Megtapasztaljuk Isten jóságát. Megérezzük az ő végtelen szeretetét. Nála megvilágosodik az értelmünk. Nemesedik az érzelmünk. Vele terveket és álmokat szövünk. Halljuk a hangját és bíztatását. Ő letörüli a könnyeinket. Visszaadja az egészségünket. Önuralomra és önfegyelemre tanít. Nála rájövünk, nincs elveszett ember, hiszen Ő mindenkinek lehetőséget ad az újrakezdésre. Itt bizonyosodunk meg arról, hogy Ő sokkal többet ad, mint amennyit mi imádságainkban kérünk. A böjt a testi, fizikai élet megvonásaiból áll, és a lelki élet tökéletessé tételéből. A böjt egy kicsit kényszer is, de ezt nem mások, hanem saját magunk alkalmazunk az életünkre.

 

Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon. Addig nem ment el otthonról, amíg ki nem nőtt a szakálla és a haja. S a munkával is elkészült.

 

J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig humorosan, álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját. Egyszer megkérdezték Bachtól, hogy-hogy ilyen csodálatosan játszik ezen a rendkívül bonyolult hangszeren.

–  Miért lenne bonyolult ez a hangszer? – kérdezte vissza Bach – Itt csak azt kell tudni, hogy az ember mikor, melyik billentyűt nyomja le, különben szól ez magától.

 

Egy kislánynak erősen megtetszett egy gyönyörű gyöngyből készült nyaklánc, melyet az egyik üzlet bejáratánál látott meg. Az édesanyja megígérte, ha jó lesz, és tisztán tartja a szobáját ajándékba meg fogja kapni ezt a láncot. Így is történt.

Az édesapa minden este mesét olvasott föl lányának a szobájában. Megcsodálta ezt a szép nyakláncot, és több alkalommal kérte, hogy lánya adja neki ezt a láncot. De lánya nem akart lemondani róla

Pár nappal később, este, amikor az apa ment felolvasni a mesét, és belépett a szobába látta, hogy kislánya pityeregve ül az ágyán.

-Kislányom, mi a baj? Mi történt?” – kérdezte szelíd hangon.

Pár perc hallgatás után, remegő kézzel, odanyújtotta a nyakláncot édesapjának:

-Tessék, apa, neked adom. Az apuka elvette és utána elővett a jobb zsebéből egy kis dobozt.

-Ez a tied, egyetlenem.

A kislány megszeppenve vette el, és nyitotta ki a kis dobozt. Egy eredeti igazgyöngyökből álló nyaklánc volt benne, mely ezerszer szebb és gyönyörűbb volt, mint az előző. Minden este az apuka zsebében volt, aki arra várt, hogy kislánya odaadja neki a nyakláncot, hogy még jobbat, még szebbet adhasson neki.

Kedves Testvéreim! Az emberi élet a lemondásról, az önmegtartoztatásról is szól. És a böjt, bennünket az elkövetkező időszakban erre tanít. Én hiszem, minél többről mondunk le, annál gazdagabb lesz a mi lelki- szellemi világunk. Jöjjetek és így kezdjük böjti időszakunkat! Ámen.

 

 

 

Reformátorok gondolatai

Akiket Isten Lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik. Akkora a lélek ereje, hogy az emberi ész minden hamis leleményét megvetvén, csak azon célra törekszik, hogy Isten dicsősége terjedjen, az egyház épüljön.

Dávid Ferenc