A házasság célja

Textus: 1 Kor 11, 11-12 „De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. Mert ahogyan az asszony férfiből van, úgy a férfi is az asszony által van, mindez pedig Istentől van."

Kedves Gyülekezet! Keresztény Testvéreim!

Az elmúlt napokban rengeteget lehetett hallani, olvasni, vagy éppen előadásokat hallgatni a házasságról. A kezdeményezés 1996- ban indult el az Egyesült Királyságból, amikor Richard és Maria Kane a világ figyelmét a családra összpontosította. Magyarországon ez 2008- ban kezdődött el, és minden évben felkérnek egy ismert házaspárt, akik a házasság nagyköveteiként képviselik a család értékeit, és elmondják, bemutatják, miképpen élik meg ők a keresztény házasságot a mindennapokban. A házasság hete minden évben februárban van megtartva Bálint nap környékén, s van egy központi gondolata is, ami ebben az évben, az „ ezerszer is igen” jelmondatban fogalmazódott meg. Így hát adva volt a téma, amiről e mai vasárnapon beszélnem kell. Ezért el kezdtem keresni a szentírásban azokat a tanításokat, melyek a családdal és a házassággal kapcsolatosak. Pál apostolnak a gondolatai ragadták meg a legjobban a figyelmemet, melyet e mai alkalomra választottam. S tettem ezt azért is, mert ebben a két mondatban nagyon szépen beszél az apostol az asszony, a férfi és Isten kapcsolatáról. Ugyanis több helyen akár az ószövetségben, vagy éppen az újszövetségben, az asszony úgy van bemutatva, mintha alárendeltje lenne a férfinak. „ Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.” 1 Kor 11, 9

Hitünk és felfogásunk szerint a férfi és az asszony egyenrangú, egymásnak nem alárendeltjei, hanem Isten egymás mellé rendelte őket, hogy segítségként legyenek a bajban, az örömben, boldogságban pedig annak megosztóiként. Egyetlen beszédben lehetetlen lenne a házasság összes kérdésével és összetevőjével foglalkoznom. Ezért, hogy kizárjam a csapongásnak, az össze- visszaságnak és a határtalanságnak veszélyeit, három fontos kérdést szeretnék megvilágítani, elemezni és tudásom, hitem szerint megválaszolni. Ezek a kérdések pedig a következők:

1.      Mi a jó házasság alapja?

2.      Mi a házasság célja?

3.      Mi a titka a hosszan, egy életen át tartó házasságnak?

Még ezeket a kérdéseket sem tudom a maguk szélességében kibontani, hiszen lehetetlen lenne beszélni mindazokról a dolgokról, amelyeket egy életen át megtapasztalunk, tanulunk, de főleg melyekhez alkalmazkodnunk kell és megküzdési mechanizmusokat, módszereket sajátítunk el.

De hadd beszéljek a feltett kérdésekről külön- külön. Vegyem mindjárt az első kérdést, mi a jó házasság alapja.  Itt is a szentírást hívom segítségül, amikor a mózesi könyv így fogalmazza meg „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”1 Móz 1, 27

I. A keresztény, vallásos ember, a házasság és a család alapjának magát Istent tartja. Igen. De Isten nem mutatja meg, így egyenesen, hogy nekem azt a lányt kell elvennem feleségül, vagy, hogy, ahhoz a férfihoz kell feleségül mennem. És mégis férfiak és nők rájöttünk arra, hónapokon, vagy éveken keresztül, kivel szeretnénk leélni az életünk. A házasság alapjaként én most a következőket említem meg: Isten, a szerelem, a döntés és elköteleződés, hűség, nyitottság és a kommunikáció.

a. Ma arra kérlek, hunyd le a szemed és az elkövetkező pár mondatomat hallgasd a szíveddel. Emlékezz arra a pillanatra, amikor szerelmed, későbbi házastársad megfogta a szíved, a kezed. Amikor felfedezted, hogy többé már nem közömbös a te számodra, és te is különleges vagy az ő életében.  Mikor a szemébe néztél, szíved a torkodban dobogott, alig tudtál levegőt venni az izgalomban. Idézd fel azt a szerelmi tanösvényt, melyet végig jártatok lásd meg a helyeket, otthonokat, hangokat, színeket öleléseket, melyek egyértelművé tették számodra, hogy ő az igazi, szeretnél a társa lenni. A szín, az illat, a meghitt hangulat nem múlt el bár már évek teltek el, mert ez mind a te házasságod alapja.

b. Képzeld el újra, amint a szerelmi tanösvény végén a házasságkötésre érkezel, a templomba. Mélyülj el, lásd a tekintetét, halld a hangját, ahogyan örökre hűséget tesz neked. S Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet, versével mondjuk:

Ragyogj reám, boldogságom csillaga!

Hogy ne legyen életem bús éjszaka;

Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,

Hogy az isten áldja meg a lelkedet.

c. Most pedig nyisd fel a szemed és gondolj arra, mért döntöttél mellette? Mi késztetett az elköteleződésre. Sorolj fel magadnak azokat a dolgokat, legkevesebb hármat, amelyek benned az igent fogalmazták meg. S gondold végig, azóta hány igent mondtál rá, a házasságodra, a családodra, még akkor is, ha már a házastársak a temetőben pihennek. Ez a döntés és elköteleződés, nem másé, nem a szülőké, hanem egyedül a tiéd és az övé volt. Mely életünk legnagyobb döntése és vállalkozása. Hiszen mindannyian arra vállalkozunk, hogy vele boldogok leszünk és örömben éljük le az életünk.

d. A hűségről és ennek ellenkezőjéről, a hűtlenségről elég sokat lehet manapság hallani. A hűség nemcsak egy szó, nemcsak egy fogalom, hanem egy életen keresztül megnyilvánuló valóság. Egy olyan alap, melyen áll, vagy bukik a házasságunk. És nem a fizikai megcsalással kezdődik el a házasság rombolása, hanem már akkor, mikor lelkileg eltávolodunk egymástól. A tízparancsolat, hetedik parancsa a tiszta nemi életről megéléséről szól. A hűséget egy életen át tartó munkával tudjuk fenntartani. A házasságkötéssel nem zárul le az udvarlás, nincs vége annak, hogy egymásnak elmondjuk szerelmi érzéseinket. A házasság éppen a kezdete annak, hogy egymás irányába hűségesek legyünk. Nincsen olyan ember közöttünk, akit ne csaptak volna már be, vagy akár később nem csapnának be. És ezt részben el is fogadjuk az élettől, de gyorsan meg is szabadulunk azoktól az emberektől, akár barátoktól, akik hazudtak nekünk. S mennyire fájdalmas, amikor a hozzánk legközelebb álló személy, a házastársunk csap be bennünket. Könnyű azt a várat védeni, melyet nem ostromolnak szoktuk mondani. És ezzel át is térnénk a következő fogalomra, melyről beszélnünk kell.

e. Nyitottság és kommunikáció. A házasság fontos alapjának tartom a párbeszédet. Nem a monológot, nem a magas hangon elmondott szavakat. Nem az egymás mellett való elbeszélést. Hanem a nyitottságot, a gondnok, nehézségek és a problémák megbeszélését. A házasságban az a szép, hogy olyan, mint egy kirakós játék. Elkezdjük és egy egész életen keressük, hogy annak a dolognak, hol van a helye az életünkben. A házasságok többségében, nem az anyagiakkal, nem is a szakmaisággal, a karrierrel, vagy éppen az intim együttlétekkel van a gond. Hanem azzal, hogy nincsenek összhangban egymás lelki- szellemi fejlődésével. Nem a tudás, vagy a külső fizikai lét választja el elsősorban a házastársakat, hanem az, hogy nem tudnak lelkileg egymás életére rácsengeni, mint egykor tették, amikor összeházasodtak.

A házasság olyan, mint egy kohó, két személy, a férj és a feleség kerül ebbe bele, mint egy nyersanyag, s a szerelem, szeretet, hűség tüze kiolvasztja belőlünk mindazt, ami nem nemes. De ugyanakkor eggyé forraszt, közössé teszi az életünket, s szinte egybeolvadunk a házasság és a család által. Szokták mondani az idős házastársak és szülők, hogy érezték a másik bajban van. És ezt az érzésátvitelt igazán még senki ne tudta megválaszolni. Ahogyan egyre mélyebben éljük meg a házasságot, annyira megismerjük egymást, hogy szinte egymás szeméből tudunk olvasni, a lelkével együtt dobban a szívünk, és érzékeljük ezt a külső világot. És milyen jól élnek, akik mellett segítő társ van, akik mindent meg tudnak beszélni. Akik nemcsak a házastársaikat, de később még a gyermekeiket is be tudják vonni ezekbe az beszélgetésekbe. Hiszen a házasságaink egy kicsit leképezése annak, ami gyermekként láttunk, tapasztaltunk a szüleinktől. Hiszen sokszor mondjuk is, ezt másképpen végezte édesanyám, édesapám. És ebből a két édesanya és édesapa képből kell megalkotni, a magunkét.

II. Mi a házasság célja? A jegyes oktatásban résztvevő párokkal találkozom két és harmadik alkalommal, a násznagyokkal is. És mindig megkérdezem tőlük, miért házasodnak össze? Mi a célja a házasságuknak. A legtöbben pedig azt válaszolják: mert boldoggá szeretném tenni a páromat. Több, egyéb cél is megfogalmazódik, gyermekek vállalása, otthon kialakítása, ház építése, karrier, szakmai siker elérése. De mindenkinél ott van, boldog akarok lenni mellette. Boldoggá akarom őt tenni.

Én ennél szebb mondatot azóta sem találtam a házasság céljának, minthogy boldoggá akarom tenni őt. Vagyis mindent megteszek, hogy ő boldog legyen.

„ Szerelmesem enyém, és én az övé vagyok, övé, ki liliomok közt legeltet.” Énekek éneke 2, 16

„Mily szép vagy, kedvesem, milyen szép vagy!” Énekek éneke 4,1

 A könyv szerzője szépen fogalmazza meg a házas együttlétet. Mert itt a birtoklás nem egyoldalú, úgy az enyém, hogy én is az övé vagyok. Házasságainkban vannak hosszú és rövid távú célok. Ezeket pedig jó előre, lehetőleg még házasságkötés előtt tisztáznunk kell, hogy ne érjenek meglepetések. A rövid távú célok alá vannak és kell, legyenek a hosszú távú céloknak. És a vallásos ember életében a házasság és a család nemcsak a társadalom alapvető sejtje, hanem az Isten által megalkotott intézmény, ahol a férfi és a nő egy életre kötelezi e magát az Ő dicsőségére és egymás boldogítására. A házasság olyan, mint egy kötélhúzás, ahol nem a fizikai erő érvényesül, hanem sokkal inkább a lelki ráhangolódás, a belső összhang. Ez a kötél megtart bennünket férjnek és feleségnek, egyensúlyban tartja a családi életünket. Itt nincs erősebb és gyengébb fél, hanem csak házastársak, kik egyfelé húzzák a család szekerét. Ezt a kötelet lehet fonni, erőssé tenni. Imáinkkal, Istenbe vetett bizalmunkkal szétszakíthatatlanná varázsolni. De szálanként, sértegető szavainkkal akár el is vagdosni, mígnem már semmi sem köt össze bennünket. S akkor a házasság és a család szétbomlik, mint a bontott kéve, amelyet elég sok alkalommal megtapasztalunk a környezetünkben.

III. Mi a titka a hosszan, egy életen át tartó házasságnak?  Hogyan lehet együtt élni egy életen át? Nehéz kérdések, de nagyon könnyűek a válaszok rá.

1.      Légy büszke mindig, hogy ő téged választott. Benned látta meg azokat a közös értékeket, melyekre építeni lehet egy családot.

2.      Vállalj felelősséget érte minden élethelyzetben, hiszen ő a te házastársad. Segítője, számon kérője és oltalmazója vagy az életének. Az ő öröme a te boldogságod, botlása a te kudarcod is egyben.

3.      Lásd meg benne a nagy Őt, akire mindig is felnéztél, akinek udvaroltál. Hiszen ő nemcsak a házasság előtt, de annak minden egyes percében életed részese is.

4.      A nehézségeket, vágyakat, gondokat, sose hord csak egyedül. Oszd meg vele, hogy együtt cipeljétek, s ne múljon el úgy nap, hogy ellentéttel feküdnétek le.

5.      A házasság olyan, mint két életnek az összeborulása, melynek a gyámköve maga az Isten az ő szeretetével és jóságával.

Jöjjetek, és ma azért imádkozzunk, hogy Isten tartsa meg a házasságainkat! Óvja a családjainkat, viseljen gondot a gyerekeinkre. És tegye emlékezetessé azokat az éveket, melyeket együtt töltünk itt ezen a földön. „ Engedelmeskedjetek egymásnak.  ”  Ef 5, 21

Ámen.

 

 

Reformátorok gondolatai

Akiket Isten Lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik. Akkora a lélek ereje, hogy az emberi ész minden hamis leleményét megvetvén, csak azon célra törekszik, hogy Isten dicsősége terjedjen, az egyház épüljön.

Dávid Ferenc