Figyelve az isteni igazságra!
Textus: 2 Tim 4, 1- 5 „ Kérve kérlek Isten és Jézus Krisztus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetelére és országára kérlek: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással. Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak. Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.”
Kedves gyülekezet! Keresztény testvéreim!
Két temetési szertaráson is részt vettem ezen a héten. S ilyenkor az elmúlás gondolata üli meg az ember szívét. Ha fiatalon tér meg az ember a Teremtőjéhez, akkor nagyon fáj, hiszen egy ki nem bontakozott életet búcsúztatunk. S ha már idősebb, akkor belenyugszunk Isten tervébe és akaratába.
Függetlenül attól, hogy fiatal, vagy éppen idős az elhunyt személy, az a kérdés foglalkoztat minket, hogy mi következik utána? Milyen lesz a halál, elmúlás utáni élet? De feltehetjük, úgy is a kérdést, hogy milyen az élet a halál előtt?
Még mindig az fehérorosz Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima könyvének hatása alatt vagyok. Ugyanis az adott esetben, a sugárzás miatt, már csak a véget várták. S még azok is, kik nagyon hittek a kommunizmus vívmányaiban, megtértek, imádkoztak, s bíztak Isten örök üdvtervében.
Ma már nem nukleáris, és radioaktív sugárzásoknak vagyunk kitéve. De rengeteg dolog éri az ember életét. S ha a dózis nem is halálos, biza ma is sok méreg van, ami fertőzi az ember életét. Nagyon sokszor észre sem vesszük, vagy nem kerül figyelmünk középpontjába, ami az életünket veszélyezteti.
És én itt most nemcsak a szerekről beszélek, ami egyre gyakrabban előfordul a környezetünkben, vagy a táplálék, ami rengeteg vegyszer felhasználásával kerül minden nap az asztalunkra. Hanem azokról, a szellemi és lelki nyomásról, ajánlásról, ami az ígéretek szerint boldogabbá teszi az emberek életét.
Ezért is gondoltam, a mai vasárnapon a felolvasott szentírási versek alapján fogok beszélni Isten csodálatosan szép világáról. Bár nem mondjuk, vagy nem hangsúlyozzuk eléggé, nemcsak a jó, hanem a rossz is jelen van az életünkben. Hatalmas a csábítás minden ember részére. S biza a pillanatnyi boldogságért eladjuk, feláldozzuk a hosszú távú kiegyensúlyozott életet. Nekünk rengeteg dolog azt sugallja, hogy gyorsan és élmény dúsan kell élni. Ki kell használni a lehetőségeket. Nem kell várni a holnapra. Ma kell élni. A mában kell élni. Szinte iparágak épülnek az embernek erre az igényére. Szép, gazdag, fiatal lehetsz, érvényesülhetsz, sikert- sikerre halmozol, ha használod tanácsaikat, betartod útmutatásaikat.
Ezzel szemben van egy könyv, a Biblia, az Isten szava, amely könnyen elérhető. Mindenki számára érthető. Isten pedig maga az a tekintély, aki nem olcsó, kimerülő, időszakos, hanem örökké tartó boldogságot ígér, már ezen a földön, ha betartjuk parancsát, és örök boldogságot a halálunk után is. Milyen szép és felemelő ez az ígéret. Ez a kegyelem, ez a jóság ingyen van, csak tőle el kell fogadni, meg kell becsülni, és használni mindennap. Belőle élni, érte imádkozni, s szeretteinket erre nevelni. Mindez pedig nem könnyű, hiszen örökös harc van már magában az emberben, hogy Isten dolgaira, vagy éppen erre a világra legyen nyitott. Én ma is Isten titkait tárom fel, s hiszem, akik itt vagyunk, vagy élőben követjük az istentiszteletet, mi ezt választjuk. Istennel és az örök értékekkel töltjük meg a szívünk. Jöjjetek hát, nyissuk meg a lelkünk, és engedjük ezek a szentírási szavak megérintsenek, tanítsanak, elköteleződésre bírjanak. Hat szóban, gondolatban fogalmaztam meg magamnak mai beszédet központi mondanivalóját és ezek a következők: bizonyságtétel, kitartás, bíztatás, alkalmas idő, elfordulás, józanság. Ezek olyan gondolatok, melyek mind Pál apostol intéseire épülnek. De hadd halljuk, ahogyan ma ezek az apostoli szavak megérintik a mi életünket is.
I.” Kérve kérlek Isten és Jézus Krisztus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetelére és országára kérlek: hirdesd az igét.” Novák László: Isten lelke versében írja
Hová Isten Lelke hatolt:
alvó ébred, éled a holt.
eloszlik az éj homálya,
a bűneit tisztán látja.
Ki megdöbben, szíve sajog,
oda megy, hol bűnök, bajok
terhe lehull, semmivé lesz:
az Úr Jézus keresztjéhez.
Hol működik Isten Lelke,
erőt nyer a félénk, gyenge.
a tudatlan bölcsességet,
vigaszt, kit a bánat éget.
…………………
Isten Lelke oda tér be,
ahol hívják várva, kérve.
Ajándékot oda vihet,
ahol talál nyitott szívet.
Pál apostol ebben a gondolatban három lényeges dolgot fogalmaz meg. Kéri Timóteust Isten és Jézus Krisztus színe előtt, Isten országa eljövetelére kéri, és harmadikként megerősíti a kérést, hirdesd az igét. Pál apostol Isten és Jézus előtt magát kicsinek tartja. Nem is magáért kéri a tanítványát, Timóteust, hanem magáért az Istenért. Ez a kérés nem egy földi dologra, világra irányuló szándék, hanem az égre, az istenire. Ezzel szemlélteti, hogy kérni sok mindent lehet és kell. Azonban a lelki jóság az, amiben Isten tud segíteni nekünk. Ma is, amikor itt vagyunk együtt, sok mindent kérünk az Istentől: gyógyulást, kitartást, türelmet, gyermekeinknek boldogságot, házastársainknak szerelmet, közösségünkben egyetértést. Egyszóval mindazt, ami megtartja az életünket. S milyen jó tudni, hogy ezeket a kéréseket meghallgatja az Isten. Sokan úgy tartják, hogy ők otthon, vagy távol is tudnak imádkozni, vagy éppen ápolni az Istennel való kapcsolatot. De mennyivel személyesebb, meghittebb és elmélyültebb, amikor itt együtt kérjük az Istent valamire. Pénteken a feleségem egykori diákjai, húsz éves érettségi találkozójukat tartották. S milyen gyönyörű volt látni az egykori arcokat, hallani az emberi sorsokat, feltöltődni a találkozás öröméből. Mi is így találkozunk az Istennel egy hét után a hajlékában, hogy mi is elmondjuk, meséljük ennek a hétnek a történéseit, sikereit, vagy éppen kudarcait. Jöjjön el a te országod! Mondjuk el mindennap, és minden imádkozás alkalmával. De vajon értjük-e mit jelent ez a vágy? Mert ez egy sóvárgás az Istenre! Amikor mindennél jobban várjuk az Urat.
Hirdesd az igét! Az ige Isten szavát jelenti. Ezt pedig fel kell hangosítani, érthetővé kell tenni, érzékeltetni az ember számára. Ez a szó nemcsak elszáll a világba, hanem hozzád, hozzám érkezik. Ez a szó nem egy nagy általánosítás, hanem személyesen neked és nekem szóló üzenet. Válasz és kérés az életemre. S én, mint Isten teremtménye bizonyságot tehetek róla, létéről, szentségéről, jóságáról, úgy, hogy terjesztem az Ő dicsőségét.
II.” állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő.” Kitartás. Ízlelgetem a számban ezt a gondolatot. Mennyi gond és probléma volt az emberiség történetében. Betegség, háború, világjárvány, sötétség, világégések. És ezek mind nagy- nagy felfordulással, fájdalommal, veszteséggel jártak. S még a legszörnyűbb és elrettentő helyzetben is Isten mentette meg az embereket az ő jósága által. Mert az ember mindig kegyelmet talált nála. Maga a Biblia is leír egy párat ezekből a történetekből, melyekben csoda folytán az ember megmenekül, ilyen az özönvíz, a pusztai vándorlás, az ószövetségi próféciák, Jézus születése, az apostolok munkája.
Bár úgy tűnik most alkalmas időben élünk, és minden adatott arra, hogy az ember boldog legyen, mégis lépten. Nyomon tapasztaljuk, hogy nem így van. Az embert morálisan, szellemileg is be akarja darálni egy láthatatlan és fékezhetetlen rendszer. Ez a nagy világuralom, ami egyre nagyobb hatalmat kap az életünkben is, úgy tekint az emberre, mint egy eszközre, melyet bárhol és bármikor helyettesíteni tud. Csak ha a világhálós tevékenységünkre gondolok, s bankkártyáink használatára tudják rólunk, mivel öltözködünk, mit fogyasztunk, mit olvasunk, hogy építjük fel az otthonunk, egyszóval, miképpen élünk. Nekünk lassan féltenünk és megerősítenünk kell az intim, családi, vagy éppen közösségi terünket. Nemrég temetőink gondozásáról beszéltünk a belvárosi lelkészekkel, és megállapítottuk, hogy amibe még a kommunizmusban sem szóltak bele, a temetők gondozásába. Most pedig a balliberális erők lépnek fel a piac törvényeit hangsúlyozva, megkérdőjelezve a keresztény erkölcsöt és a tulajdonjog rendeltetésszerű kezelését.
III.” feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” Biztass. Ebből a mondatból ez a legkedveltebb szó az én számomra. Ugye milyen sokat változik az élet csak egy emberöltő alatt. A feddés, intés, szidás szinte teljesen kiveszett a kultúránkból. Ezért egyfajta hígulás és értékvesztés tapasztalható az oktatásban. És biza nehéz úgy elmondani az igazságot, hogy az kárt ne okozzon a másikban. Ezért a legtöbbször nem is a lényegre tekintenek, hanem a közlési módra. Pál apostol arra bíztatja Timóteust, hogy még fiatal kora ellenére is merje elmondani figyelmeztetéseit a gyülekezetnek, hogy abból okulva jó útra térjenek. S ma nekünk is szükségünk van az apostoli intésre. El kell, gondolkozzunk, merre tart az életünk. Hogyan tudunk egyensúlyt tartani a fizikai és isteni világ között. A bíztatás, bátorítás lehet a legalkalmasabb módszer arra, hogy rábírjunk magunkat és a mellettünk élőket, hogy az Istennel telített élet megoldás lehet minden kihívásra. Mert, aki Istenben gazdag, annak mindene megvan.
IV.” Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.” Az ember egy örökösen tanulni vágyó személy. Nem igaz, hogy az ember nem szeret tanulni. Vannak dolgok, amelyeket elviselünk, de vannak tárgyak, melyek lekötik a figyelmünket. Érdeklődünk felőlük, elmélyülünk bennük. Valamikor a teológia is a hét szabad művészet csúcsán állott. Ma már többségében csak a szakmabeliek művelik. Pedig az Istenről való tudomány nemcsak a papoknak, professzoroknak, hanem minden embernek szól. A XVI- ik században a reformációnak azért volt akkora sikere, mert lefordították a bibliát, mindenki a saját nyelvén olvashatta. És Isten üzenetét a saját maga életére értelmezhette. Egyre kedveltebbek még környezetünkben is a keleti tanítások, az okkult tudomány, miközben teret veszít a Biblia, Isten szava és a keresztény erkölcs. Nemrég valaki megkérdezte miért van szükség igazolásra keresztelőhöz, hát azért, mert csak keresztény, hitét gyakorló személy lehet keresztszülő. Mert különben olyan lenne, hogy valaki gépkocsi vezetést tanítana mindenféle tudás nélkül, s ő maga sem tud vezetni.
Nagyon sokan az egészséges tanítást nem viselik el, mert abban vannak kötöttségek. S ez így van jól. Jézus, Pál apostol is szabályokat teremtett. És azokat be kell tartanunk. Szabályok törvények nélkül nincs közösségi élet. Lehet, de az már anarchia. Az a szülő, aki gyerekének mindent megenged, majd felnőtt korában látja, hogy biza, vannak eszközök, melyeket gyermekkorban kell alkalmazni. Az emberi kívánság az istenivel összeegyeztethető, de csak akkor, ha Isten dicsősége és az ő világa kerül előtérbe.
V.” Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.” Néha fájdalmas meghallgatni az igazságot. Főleg, ha személyünket érinti, akkor mindjárt támadásnak vesszük. Pedig csak ez tud elindítani minket a megtérés és megváltozás útján. A legszebb példa Pál apostol életében az, ahogyan a keresztények üldözőjéből, a keresztény vallás terjesztője lesz és a saját életét adja az Istenért. Az istentiszteleti szolgálatok is útjelző táblák a közlekedésünkben. Figyelmünket mindig az isteni igazságra irányítják, és elfordítanak mindattól, ami csak földi.
VI.” Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.” Az utolsó gondolat, amiről beszélni fogok az a józanság. És én itt nem a különböző italok, szerektől való józanságra gondolok, hanem a helyes gondolkodásra. Ahhoz, hogy az ember helyes és megfelelő döntéseket hozzon, az életében nem kell egyetem. Isten mindenkinek megadta azt az értelmi világosságot, mellyel helyesen tud ítélni, dönteni. Az ember terveket, célokat fogalmaz meg magának, családjának. És ez így jó, így helyes. Ebben a tervezésben azonban helye kell, legyen az isteni világnak. Isten nélkül nincs elégedettség sem itt a földön, sem az örökéletben.
Kedves gyülekezet! Keresztény testvéreim!
Jöjjetek és ezeket a Pál apostoli intelmeket, melyeket Timóteushoz intézett halljuk meg. Értsük meg ezeknek fontosságát. Ragadjuk meg az alkalmakat. Figyeljünk az isteni igazságra. Töltsük be szolgálatunkkal az egész életünket! Ámen.