Az ember küldetése, Isten világossága

 

 

Textus: Ézsaiás 6,6- 7  „ És hozzám repült az egyik szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról. Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.”

Ézsaiás 60, 19  „ Nem a nap lesz többé a napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az Úr lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed.”

 

Gyászoló család! Végtisztességet tevő gyülekezet!

 

Megrendülten állok ma meg a szószéken, hiszen egy olyan egyházközségi tagot temetünk, aki rendszeres látogatója volt az istentiszteleteinknek, jótevője közösségünknek, résztvevője és szervezője közösségi alkalmainknak. S miközben mindannyiunknak fáj az ő eltávozása, mégis nektek a családtagoknak a legelviselhetetlenebb az ő hirtelen halála. Mint mindegyik temetés alkalmával a Szentírásban kerestem azokat a gondolatokat, melyek a legjellemzőbbek az ő életére. S amellyel ma Isten hozzátok akar szólni, titeket vigasztalni, könnyeiteket letörülni. Tudom és érzem szinte lehetetlen ez a próbálkozás, hiszen hogyan lehetne helyettesíteni ma az édesapát, a testvért, a nagyapát, az apóst. Azt a személyt, aki magán hordozta Isten áldott szeretetét az ő létezésének megnyilvánulásait. A Szentíráshoz fordulok, hiszen benne van az Isten ígérete, a próféták tanúbizonysága, és az emberi küldetés mélysége van megfogalmazva. Keresem a szót, a gondolatot, amely a legközelebb áll az életéhez. És ez a szó, a tűz, a melegség, a fény. Az ő emberi életét ma a tűzhöz, a melegséghez és a fényhez akarom hasonlítani. Ezért is választottam Ézsaiás próféta könyvéből a felolvasott két szentírási gondolatot.

A.Hiszen Ézsaiás próféta Jézus előtt a 8- ik században élt. Előkelő származású volt, júdeai próféta és négy évtizeden keresztül Jeruzsálemben hirdette Isten ítéletét. Kifogásolta a formális istentiszteletet, a bálványok kultuszát, a szociális igazságtalanságot és az erkölcstelen életet. Isteni megbízását egy gyönyörű élménnyel kapja, amikor egy szeráf, angyal, az égi oltárról parazsat vesz le és ajkát érinti meg vele a prófétának. Ezzel teszi tisztává, bűnöd el van véve, vétkeid meg vannak bocsátva.

Ez a szentírási rész három csodálatos, lényeges elemet tartalmaz:

I.Ézsaiás látja az Istent, a Seregek Urát, aki szeráfokkal van körülvéve. S az egyik szeráf parázzsal a kezében hozzá repül. Azelőtt a próféta elveszettnek tartja magát. De most átérzi Isten szeretetét, felfogja, Istennek terve van vele. Katona Béla is tűzzel van körül véve. A háború szörnyű tűzével. Elhagyatottnak tartja magát. Egyedül marad a család, édesapa és férj nélkül. De ez a tűz nem égeti el, nem semmisíti meg. Nem emészti fel, mint sokakkal tette. Hanem ő ebben a tűzben gyermeki, majd ifjúi, felnőtti szívvel Isten akaratát látja. A megtisztulás lehetőségét. Az Istentől való származásnak, és az Ő védelmének ihletett küldetését. Így él Székelyudvarhelyen testvérével és édesanyjával, majd a nagyobb családdal a Nyárád mentén, Szentgericén, majd újból fiatal házasként szülővárosában.

II. A megtisztulás folyamata itt az ézsaiási látomásban egy szempillantás alatt lezajlik. De a való életben ez ennél sokkal hosszabb lefolyású volt néhai testvérünk idejében. Gyermekkorában és ifjúságában ő kereste önmagát, lehetőségeit, érvényesülését. Kereste a kitörés bizonyosságát. A szerelmet, a családalapítást, a gyermekvállalást. Az isteni parázsnak a szájhoz való érintése jelentette az életében mindazokat a szavakat, melyek elhangzottak az ő ajkán, de azokat a belső lelki folyamatokat, amelyekkel ő kijárta az élet iskolát, hogy betűben és számban, tudásban és bölcsességben, emberi tapasztalatban és megvalósításban ő valóban megtisztuljon és Istennek adja az életét.

III. Majd Isten szavát hallgatta Ézsaiás, kit küldjek el, ki megy el követségben? És erre a próféta így felelt: Itt vagyok, engem küldj! Ézsaiás próféta egy olyan országban él, ahonnan menekülnek az emberek. Félnek a hódítástól, mint ahogy az be is következik 686- ban. Emlékszem Béla bácsi mesélte, hogy milyen nehéz volt a kommunizmusban útlevelet kapni. Feleségével nyugatra szeretett volna utazni. Majd hazafelé két külön helyet látogattak meg, és Bécsben nagyon nagy aggodalommal várta a feleségét, mert tartott tőle, hogy rokonainál talán kint szeretne maradni, s ezáltal távol lenni az elnyomástól. De a tűz bennük/ benne égett, és ezt a lángot senki és semmi nem tudta volna kialtatni, hiszen ez a tűz Isten oltáráról származott.

De hadd mondjam el azt is, hogy nem volt olyan közösségi alkalom, melyből ő nem vette volna ki a részét. 2018- ban a Magyar Nemzeti Bank egy emlékérmét bocsátott ki, 450 éves a Magyar Unitárius Egyház, a hit Isten ajándéka felirattal. S ő azon kevesek között volt, aki ezt az érmét meg szerette volna vásárolni. Amit a későbbiekben meg is kapott. Ilyen volt a szentgericei földek ügye is, melyeknek sorsát a szívén viselte, s amelynek gondozását az ottani egyházközség számára lehetővé tette. Vagy éppen a Vasszékely szobor felállítása, mely az ő számára részben az elkötelezettséget, édesapja emlékének megidézését jelentette. Isten egész életében tisztává tette az égi oltárról való parázzsal. De igazán most tette tisztává, amikor azt mondja mindannyiunknak, hogy nem a nap lesz többé a napvilágod, és nem a hold fénye világít neked.

B. Vagyis a próféta itt már nem a földi tűzről, fényről beszél. Hanem az örökélet világosságáról. Ő egész életében szétosztotta a fényét, melegségét az övéinek. Szeretett családjának, gyülekezetének és városának élt. Alkalmam volt egyszer meglátogatni, s megtapasztalni, hogy a láthatókon kívül, mennyi láthatatlant gyűjtött. Ennek a fizikai szemmel nem látható dolgoknak a fényéről beszél a próféta. Mert ezután gyászoló családtagok ez az isteni fény lesz az ő világossága és az Isten lesz az ő ékessége.

Ma is hangsúlyozom, hogy aki az égi oltárról nyeri a parazsat, engedi, hogy élete lángra lobbanjon, az isteni szeretetben el tud égni ebben a tűzben, az övéiért, annak üdvössége lesz a mennyben. Az közel kerül az Istenhez. Annak szeretteihez Isten elküldi az Ő szentlelkét, vigasztalásával, gyógyításával, a szomorúságot elűző varázsával.

Gyászoló család! Ti ennek a földi tűznek csak a helyét találjátok, a hamvakat, hol önmagát égette el értetek az édesapátok. Azt a családi fészket, ahol ő mindig lobogott, égett, lángolt a szeretete, értetek való ragaszkodása. De megtaláljátok őt az égben,a temető csendjében az imában, az otthon varázsában. 

Isten legyen veletek az elengedésben, az elmúlás elfogadásában. Életének, emlékeinek, szeretetének átölelésében. Így törülje könnyeiteket az Isten, és tartsa ébren, szítsa fel azt a tüzet bennetek, melynek ápolására titeket az életbe elindított.

 

Id. Katona Béla életrajzi adatai

 

1941. május 16- án született Székelyudvarhelyen a család második gyermekeként. Édesapja: Katona Béla, aki harcolt a II. világháborúban és a békási szorosban lelte az ő halálát harc közben. Édesanyja: Kuti Jolán, varrónő. Az édesapa nem jön haza a háborúból, az édesanya pedig varrással tartja fent a családot. Az édesanyja Szentgericéről származott, ahova a háború és az utána levő évek kegyetlenségei és nélkülözései miatt visszavonulnak. Az édesanyja egy 9 gyermekes családból származott, a nagyszülők földműveléssel foglalkoztak.  És ő itt végzi el az elemi iskola első osztályait. Nagyon szerette Szentgericén, s ezek az emlékek egy életen keresztül őt végig kísérték. Középiskolát végzett 1962- ben, majd szakoktatással folytatja. Az első munkahelyén, mint villanyszerelő Râmnicu Vâlcean kezdi. Innen Gyulakutára került a hőerőműhez. Itt ismerkedik meg az ő feleségével: Molnár Margittal. Akivel házasságot kötnek 1964- ben. Dicsőszentmártonban születnek meg a gyerekek. Isten négy fiúgyermekkel áldja meg a házasságukat: Béla 1965- ben, István 1967- ben, aki csecsemőkorában meghal, Zoltán 1968- ban, majd László 1970- ben születik meg.

1970- ben kerülnek feleségével Székelyudvarhelyre a cérnagyárhoz, a gyermekeivel együtt. A cérnagyár hűséges alkalmazottja el egészen 1995- ig, ahol a cég megbecsült munkásaként tartják nyilván. Jó kollega volt,  családjának támasza, feleségének igazi társa. Az életet szerető, ragaszkodó, végtelenül hálás személy volt. Még nyugdíjazása után is a MÜFT- nél több, mint 11 évet dolgozik, a munka és elfoglaltság öröméért, a város gazdagításáért. Korán elveszíti az ő feleségét, hiszen alig használta felesége a nyugdíjas éveket, 2002- től özvegységben él. Nagyon aktív az egyházközségi életben és a civil szférában. Ennek a gyülekezetnek hosszú éveken keresztül volt a keblitanácsosa, amikor tanácsával és munkájával segítette e közösség életét. Jó templomlátogató, Istenben bízó ember, szinte nem volt vasárnap, hogy ő ne jött volna ide imádkozni, zsoltárt énekelni, övéiért fohászkodni. A Szejkei Unitárius Találkozók hűséges szervezője és rendezője éveken keresztül. Érdeklődő, pontos és kiegyensúlyozott ember. Az egyház és a magyar nemzet nagy támogatója. Kórusba járt, a vitézi rend tagja, a világháborús hősök Márton Áron téri szobrának nagy szorgalmazója és támogatója. Sok harcolt a Vasszékely szobor felállításáért, elkötelezett volt ennek elkészítésében.

Mint, aki korán elveszítette az édesapját, ő igyekezett mindent megtenni az övéiért. Családcentrikus és ragaszkodó a gyermekeihez, aki őket taníttatta, nevelte, szerette és gyámolította. Jó édesapa és nagyapa egész életén keresztül. Emlékszem az elmúlt évre, milyen körültekintően és alaposan jött, hogy megszervezze unokái konfirmálását. És mennyire hálás tudott lenni az elvégzett szolgálatért, de ugyanakkor büszke az ő drága unokáira.

Csak egy hónapja annak, hogy meglátogatta az ő testvérét Kolozsváron, Miklóst és az ő családját, akivel mindig mindent meg tudott beszélni és közösen a család dolgait eldönteni.

Istentiszteletek után a templomból kijövet mindig áldásos volt vele beszélni, hiszen tele volt erővel, jóindulattal a siker megosztásával.

És ma ettől az édesapától, közösségünk vezetőjétől és tagjától e város aktív polgárától búcsúzunk. És bízunk benne, ahogyan a földi élete is hasznos ér termékeny volt, úgy Isten az üdvözültek világában is hasznossá és áldottá teszi az ő életét.

 

Elmondtam: id.Katona Béla temetésén 2019. december 3- án

 

 

Reformátorok gondolatai

Akiket Isten Lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik. Akkora a lélek ereje, hogy az emberi ész minden hamis leleményét megvetvén, csak azon célra törekszik, hogy Isten dicsősége terjedjen, az egyház épüljön.

Dávid Ferenc