Várakozás

Textus: 1 Móz 41, 15-16 „ A fáraó ezt mondta Józsefnek: Álmot álmodtam, de senki nem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni. József így felelt a fáraónak: Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára.”

 Lk 1, 21-25 „ A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban. Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni. Ebből rájöttek, hogy látomást látott a templomban. Ő pedig csak integetett nekik, de néma maradt. Amikor leteltek papi szolgálatának napjai, hazament. E napok után fogant felesége, Erzsébet, aztán elrejtőzött öt hónapra, majd így szólt:” Ezt tette velem az Úr azokban a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.”

Kedves Gyülekezet! Keresztény Testvéreim!

Minden ember álmodik. S álmaink széppé teszik az életünket. Van, amikor éberen álmodozunk. Elképzeljük az életünk jobbá levését, megváltozását. S van, amikor az éjszakában, álmodunk, mert küzdünk, viaskodunk a gondjainkkal, vagy éppen megéljük a szép pillanatokat. Mindkét álomban mi magunk vagyunk benne, úgy ahogy az Isten megteremtett, megalkotott, s ahogyan hozzá kötjük az életünk, melléje szegődünk. Én nagyon szépnek minősítem az álmodozás világát, mert ebben mély erő rejlik, olyan szavakkal kifejezhetetlen, amely megerősít, ellát útravalóval, s int, bátorít, vagy éppen figyelmeztet.

Kicsi lányomon, Sárán láttuk évekkel ezelőtt, hogy alvása közepette elmosolyodik az arca, vagy éppen nehéz helyzetekben, a fájdalomtól görcsbe rándult. Az arcának e rezdülései, szinte minket is egy olyan világba vezettek, ahol teljesen mások voltak az értékek. Mert több az egészség, az élet teljessége, minden hatalomnál, földi jólétnél, vagy éppen elégedetlenségnél. Amikor a gyerekeink még kicsik voltak, Mikulás és karácsony környékén az angyal cukorkát, édességet hullatott, s emberi kézzel és szívvel, érzéssel volt az adventi út, a titkok súlyával kikövezve. Egy olyan világba repített feleségem alapos és rendszeres felkészülése, mely nekem is eszembe juttatta gyermekkori éveimet.

Régebben előző szolgálati helyemen az apró fenyőfákat feldíszítettük karácsonyi égőkkel, a gyerekekkel egy hatalmas nagy adventi koszorút készítettünk, s feleségem a meglepetések sorozatát készítette el, mely sokszor még az én falusi lelkemet is megindította. Mert amikor kint egyre több időt van sötétség, hideg és ridegség, mi annál több fényre és melegségre vágyunk. Valahogy kárpótolni akarjuk a külső sötétséget a belső fénnyel, a hideget a melegséggel. Mi most állunk a döbbenet időszakában, hogy milyen gyorsan telnek az évek. Gyerekeink nagyon gyorsan nőnek fel, akiknek egykor énekeltünk, mesét mondtunk, azok most már folytatják mindazt, amit tőlünk láttak. S amikor magunkra vagyunk, érdeklődünk, hogy hol van, miként él, jól van- e? Ezek az aggodalmak nemcsak az éberen töltött óráinkra érvényesek, hanem az alvásunkkal eltöltött időre is.

Az elmúlt vasárnap este olyan sejtelmesen érkezett az éjszaka, az ajándékokkal a Mikulás, a ragyogó szobákba az isteni szeretet. Az én életemben teljesen másként jelentkeztek az ajándékok, ezért néha meg is kapom a feddést, hogy figyelmetlen vagyok ezekre az ünnepekre. Pontosan ezért is akarok a szentírási versek alapján ezekről a dolgokról beszélni, mert lépten-, nyomon tapasztalom, hogy hatalmasok az elvárások. Ma egy olyan álomvilágot szőnek körülöttünk, amivel minket is behálózva szinte nem is látjuk a valóságot. Annyi cicoma, fény, szebbnél- szebb dolog van körülöttünk, hogy észre sem vesszük az élet értelmét és lényegét. Mert minden külső dolog egy kelléke a közérzetünknek, de nem pótolhatja azokat a dolgokat, melyek elégedetté teszi a lelkivilágunkat. Bizonyára mindenki küzdött már nehézséggel, legyen az betegség, családi probléma, munkahelyi gond, vagy éppen gyerekünk, házastársunk elvesztése. Ezeket nem tudjuk kikerülni. Nem tudjuk a dolgokat egyik- napról a másikra megváltoztatni. Azonban, ahogyan mi válaszolunk az életünk kihívásaira, az már tőlünk is függ.

Meg vagyok győződve ebben az adventben is mást és mást várunk, és mégis ugyanazt. Jézus születését, aki elhozza nekünk a békességet, az örömöt, álmaink valóra váltását. Ma két szentírási történettel szeretném ezekre a kérdésekre keresni a válaszokat. Az első példát az ószövetség világából választottam, amikor Józsefet eladják a testvérei, így Egyiptomba kerül. Ahol viszontagságos életkörülmények között tengeti az életét. De az Isten mellett való kitartása által megmenekül a szolgaságból. Sőt hite és tudása által a fáraó főemberré teszi Egyiptomban. Az első kérdés, amivel foglalkozni szeretnék ebből a történetből az a tény, hogy Isten üzenetet küld az embernek. Jelen esetben a fáraónak. A mózesi könyv írója ezt így fogalmazza meg:

I.” A fáraó ezt mondta Józsefnek: Álmot álmodtam, de senki nem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni.”  Hogy ha mélyen beleásunk, a fáraó lelki világába rájövünk, hogy Egyiptom vezetője aggódott és felelősséget vállalt népe jólétéért. Ezért az ő számára a hét kövér tehén, majd a hét sovány tehén, a hét gabonával telt kalász és a kiszáradt gabonafejek kihívást jelentenek. Az álom megfejtését Isten mindig a prófétákra, látnokokra bízza. Ők tolmácsolják Isten üzenetét és akaratát. Jung szerint az álom lehet hatékony is. Mert az élet megfenekléseiből, a depresszióból, a gyászból, életuntságból, lemondásból megsegít a sajátos, egyéni utunk megtalálására. Potenciális és élhetőbb jövőt mutat a mi számunkra. A fáraónak hallomásból van ismerete Józsefről és a börtönben megfejtett álmairól. Természetesen első alkalommal hozzájuk fordul, de amikor már nem tudnak segíteni, akkor elfogadja a héber szolga segítségét. A bizalmát a hatalmas fáraó a héber szolgába helyezi, mint aki meg tudja oldani az álom rejtélyét.

II.József válasza megdöbbentő a fáraó számára, amikor ezt válaszolja: József így felelt a fáraónak: Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára. Vagyis József csak eszköz Isten kezében. S maga Isten az, aki ezt az álmot felfedi a fáraó számára. Nagyon sokatmondó az a tény, ahogyan József nem a maga tudását, képességét, hangsúlyozza az álomfejtésben, hanem Isten nagyságát és jóságát hangsúlyozza. E szentírási verseket követően a Mózesi könyv szerzője, nagyon szemléletesen leírja, hogy az álom valóság lett. A hét kövér és gazdag esztendőt, hét szegény és ínséges év követte, és Isten nemcsak az Egyiptomiakat, hanem József által az ő családját is megtartotta, akik ekkor Kánaánban laktak. De ez a történet szépen beszél a kor családi kapcsolatairól, a testvérek irigységéről, és végül a megbocsátásról. Innen most az újszövetség világába érkezünk, hogy Keresztelő János édesapjának, Zakariás pap álomlátásával is foglalkozzunk.

III.” „ A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban. Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni. Ebből rájöttek, hogy látomást látott a templomban.”  Zakariás és felesége Erzsébet vágyódnak egy gyermek után, azonban a gyermekáldás öröme hosszú időre elmarad. Már le is mondanak a gyermekáldásról. Amikor Gábriel angyal megjelenik Zakariásnak a templomban és elmondja, hogy a felesége várandós lesz és fiúgyermeket fog szülni. Ezeknek a szentírási szavaknak óriási jelentőségük van. Szimbolikája van itt minden szónak, mint ahogyan a nép várja Zakariást, úgy várják ők is a gyermeket, aki késik. A látomás azonban sokatmondó. Olyan érzéseket kelt életre, amelyek már rég megszűntek, ezzel is bizonyítva, hogy Istennél minden lehetséges.

IV. „Ő pedig csak integetett nekik, de néma maradt.” Sokszor a szavak nélküli kifejezések még sokatmondóbbak, mint maguk a gondolatok. Zakariás pap jelekből hozza tudomására a népnek, hogy valami történt vele. Az integetéssel, és némaságával fejezi ki, hogy valami rendkívüli dolog történt. Ez részben búcsúzás és egyben egy új világ kezdete. Megérkezés egy olyan világba, ahol elsősorban nem szavakkal beszélgetnek, hanem szívvel, tekintettel, jósággal. Ez a némaság egy külső világ bezárását jelenti, és egy új, befelé forduló, új életút kezdetét is. De mindenképpen tudomására hozta a mellette levőknek azt a belső változást, melyen átment.

V. Ezután fogan Erzsébet, hogy az Úr elvegye gyalázatukat az emberek előtt hiszen, a gyermektelenséget Isten büntetésének tartották. Az álomlátás, az Istenre való figyelés, és a templomi Isten dicsőségére felajánlott szolgálat elhozta a legnagyobb ajándékot Zakariás és Erzsébet számára.

Mindkét szentírási történet óriási jelentőséggel bír egy család és nemzet életében. József, az, aki a szegény esztendőkben családjának menedéket és megélhetést biztosít. Mert úgy is értelmezhetjük József történetét, mint aki szomorú sorsa, és testvérei irigysége ellenére az ő népének a megmentője, aki betöltötte Istentől kapott hívatását. S Zakariás és Erzsébet esetében, mint akik Keresztelő János élete által, hírnöke lesz Jézusnak, a Krisztusnak, egy új világ érkezésének.

Kedves gyülekezet! Keresztény testvéreim! A várakozás időszakában vagyunk. Mindenkinek vannak elvárásai, talán több is, amit teljesíteni lehetne. Ebben az adventi elcsendesülésben arra hívlak, hogy a külsőségeken túlmenően figyelj a belsőkre is. Készíts önmagadnak, a családodnak egy rendszert, amiben, ebben az évben is hozzájárulsz ahhoz, hogy te is megérkezhess Betlehembe. Hallgass és figyelj az álmaidra, légy nyitott mások elvárásaira, s értsd meg üzenetüket. Tedd a kezed a szívedre, s hallgasd meg, amint ritmusosan, ütemesen dobog, érted, családodért, szeretteidért. Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja, versében írja

 

Aki magot szór ablakába

és gyertya vár az asztalán.

A várók nem várnak hiába.

Egy angyal kopogott talán?

 

Szárnysuhogás az ablakon túl –

vigyázz! Kinézni nem szabad!

Künn az angyalhad térül-fordul,

egy pillanatra látszanak.

………………………….

És be is mehetsz – vár az ünnep,

és minden zárt ajtót kitár.

A fa alatt angyalok ülnek –

az ünnep azé, aki vár.

 

 

Kedves gyülekezet! Keresztény testvéreim!

Ma arra hívlak, hogy merj álmodni és önmagad lenni. Isten nagyobb csodákat és titkokat helyezett el a szívünkbe, mint amit mi csak elképzelni tudunk. Olyan álmokat, melynek megvalósítására minket is ösztönöz ebben az évben is. Mert lassan érkezik Jézus, s tanításával Isten világa a csendben, békében égi és földi imádságban. Te csak légy nyitott, tárd ki szíved ajtaját. S lásd meg ebben az ünnepben, hogy Isten érkezik hozzád, hogy meggyógyítson, arcod mosolyra változtassa, s napjaidat derűssé tegye. Ezen az adventi úton segítsen mindannyiunkat  Isten!  Ámen.